A tegnapi nap volt az utolsó, amikor (kb)húsz asztalra kellett főznünk... Én és Andris ráadásul még szabadnaposak is voltunk, elhatároztuk tehát, hogy jól kihasználjuk és kiélvezzük az uccsó lazulást... namost ez többé-kevésbé sikerült is. Bővebben lejjebb.
Mint ahogyan azt a cím is mutatja elég sok béna/érdekes/röhejes és/vagy kínos helyzet ütközött belénk a tegnapi nap folyamán. Az egész nap hangulatát ezért teljes egészében nem tudnám átadni, ezért inkább kisebb életképeket, helyzeteket kiragadva nagyjából felmázolom elétek a történéseket.
Az egész a reggelinél kezdődött, amit lekéstünk. De sebaj, eszünk a kitchen staff-osokkal, mintha dolgoztunk volna(kicsit több fáradtsággal jár, mert el is kell takarítanunk magunk után, de kibírjuk, meg hát mégis ott a társaság... :) ).
A dolog folytatódott avval, hogy egy tartalmas aktív pihenéssel eltöltött napot szerettünk volna tartani, ehelyett időközben kitaláltuk, hogy az amerikai kultúrát a legjobban feltérképezni és magunkévá tenni úgy lehet ha alámerülünk minden rendelkezésre álló média legmélységesebb bugyraiba.... azaz tévéztünk vagy két órát... :D Egyébként egész tanulságos volt, úgyértve hogy pl itt is vannak ugyanolyan szar szappanoperák(annyira talán nem szarok, mert legalább próbálnak vicces lenni, meg vannak ilyen röhejes bejátszott nevetések, mint a "rém rendes család"-nál), sőt... van külön néger sorozat meg családos sorozat meg a tinis sorozat meg minden. Persze mind az ideális család csontvázára van felhúzva(papa, mama, fiúgyerek, lánygyerek, kutya + esetleg bébi, de ez már extrém) és persze ez is elérul valamit, kicsit ez is tanulségos.
Valamint azt vettük észre még, hogy sokkal igényesebbek és ötletesebbek a reklámok. Itt a marketingesek tényleg megdolgoznak a pénzükért. És természetesen itt nem maradt abba a nagy valóságshow-láz, még mindíg tele van velük a TV(pl.: Bride-Zillaz*, Hell's Kitchen**, stb...)
Ezután próbáltunk postolni a blogra, de lement az internet...(mostanában egyre gyakrabban elmegy, uh lehet hogy ha sokáig nem postolunk vagy válaszolunk akkor az ezért lesz. ) Ezután elmentünk a városba, mert Zoli B-nek fel kellett adnunk egy levelét, de ő meg dolgozott uh mi mentük el, szabadnaposok lévén. Itt történt egy kis jó is a napban, mert találkoztunk Mosha-val és Avishay-al az egyik közeli parkolóban és el tudtak vinni a postáig kocsival, ami amúgy egy olyan jó háromnegyed órás séta lett volna. Itt viszont rá kellett, hogy jöjjünk, hogy a posta zárva van már uh nem tudtuk feladni szegény ZoliB levelét. "Sebaj" - gondoltuk mi - "legalább megnézzük a vérost kicsit". Evvel nem is volt probléma megnéztük a két(egyébként elég színvonalas) CD-boltot a főutcán, majd rájöttünk hogy igencsak késő van tehát a főutca további részén átrohanva, éppenhogy csak néhány fénykép erejéig megállva megérkeztünk a Liquor Store-hoz.
______________
Pöcsködés a városig:
Pöcsködés a városban:
______________
Namost azt ennél a résznél tudni kell, hogy Amerikában nem lehet mindenhol alkoholt kapni... azaz inkább sehol sem lehet alkoholt kapni, csak a Liquor Store-okban. Tehát pl nem mehetsz be egy bevásárlóközpontba, vagy a sarki közértbe vagy akármilyen butikba venni egy üveg sört, mert nem tartanak. O.O Igen mi is nagyot néztünk elsőre.
Szóval odaétünk a városka két Liquor Store-jának egyikéhez(a másik 4 mérföldnyire van uh oda elég ritkén megyünk) és eszünkbe jutott, hogy milyen jó lenne (az uccsó gyerekek nélküli)estére venni egy-egy sört fejenként és eliszogatni a tábor mögött az erdőben... Nna hogy ne húzzam tovább a szót Andris bement(mivel ugye csak ő vehet alkoholt itt ebben az átkozott országban) én meg kint várakoztam. De gondolkodtam magamban, hogy minek várjak én itt kint a fülledt melegben, amikor bent jókis klíma van, és úgysem kocsmában vagyunk, elég ha az Andris "nagykorú" akkor is adnak piát, mert nem itt isszuk meg tehát onnantól kezdve a mi felelőss
égünk. Namost ezt rosszul gondoltam. Ahogy odamentem az Andrishoz(aki mellelsel épp fizetés közben volt) egyből megkérdezték, hogy vele vagyok-e. Mondtam, hogy igen. Erre figyelt csak fel Andris a pénztárcájából, mert eddig ott kotorászott a bankók után. Erre tőlem is kértek egy ájdí-t, mire én mondtam, hogy nincs nálam. Erre nem adtak piát(hangsúlyozom, Andris már épp fizetett volna), elhúzták előlünk az éltető nedűvel telt üvegeket és hajthatatlanokká váltak. Arra hivatkoztak, hogy akár ötven évesek is lehetünk, de akkor sem kötelesek ők minet kiszolgálni.
Egyszóval furcsa és balfék szituáció volt ez is, mint mindíg... :D
Ja, igen és még egy dolog: amikor még a főutcán nézelődtünk véletlenül összefutottunk Psemik-el(a lengyel sofőr gyerekkel), aki felajánlotta hogy hazavisz minket, de mi mondtuk hogy még nézelődünk egy kicsit. Aztán amikor hazafelé sétáltunk olyan félúton akkor is találkoztunk vele, de akkor már csak odaköszönt és nem állt meg, mert mi ugye már mondtuk neki, hogy majd hazamegyönk gyalog... :D
Egyszóval balfasz egy nap volt... de legalább tényleg kipihentük valamelyest magunkat.
_________________________________________
*: házasodós show, ahol a pacáknak vagy a nőnek a sok ellenkező neműből kell adott idő alatt kiválasztania a párját. A legdurvább az, hogy az uccsó kettőt felöltözve pereputtyal meg minden felvezetik az oltár elé és csak ott dől el hogy melyik meg haza... O.o
**:"sima" kis konhyai valóságshow(jó kis anyázásokkal :) ). Csak az ajánlókat láttuk, de az is bőven elég volt...
U.I.: Megvettem a gityómat!! JEEE!!!!! Néhány kép(az a fehér kötél a nyakán nem lesz majd...):
